Minden, ami: ezoterika, misztikum, hit, szépség, szeretet és fantázia...

 

Ha zenét akarsz hallgatni itt indítsd el

 Menü

 

Energia gyógyászat és Meditáció

Részletek a tibeti halottaskönyből

Reinkarnáció-karma

 
 

Kérlek a társalgóba csak olyant írj másról, amit magadról sem tartanál sértőnek. Más nickjét nevét ne használd, ha valamit írsz vállald a nevedet. A trágársággal magadat minősíted. Köszönöm, hogy betartod.

Társalgó.
Név:

Üzenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
átlátszó
 
Tudatmódosító növények az indián kultúrában

Peyotl

 

Nem sokkal Mexikó meghódítása után, 1538-ban, Új Hispánia fővárosában felavatták az indián "nemesség" fiai számára létesített főiskolát, a "Szent Keresztről elnevezett Császári Kollégiumot". A Spanyolországból érkezett tanárok között volt egy ferences rendi szerzetes, Bernardino Sahagún, aki azzal az elhatározással jött az egykori fővárosba, Tenochtitlanba, hogy nem csak tanítani fog, de tanulni is. Szándékát (ide értve az azték nyelv megtanulását is) valóra váltotta. Ennek egyik eredménye egy kultúrtörténeti szempontból igei nagy jelentőségű könyv, a Historia General de las cosas de Nueva Espana volt. Ez a 16. században megjeleni könyv, amelyet 1926-bari, Stuttgartban is kiadtak német fordításban, részletesen tárgyalja a mi szempontunkból fontos hallucinogén növényeket.

Ebben a könyvben, amely ezeknek a növényeknek első, tudományos leírása, olvashatjuk a következőket "Az aztékok északi és északnyugati szomszédai, csicsimékek sok növény, gyökér hatását és gyógyító erejét ismerik. A Peyotl is ismert előttük." (A peyotl szó egyébként azték nyelven gyapjúszerűséget jelent. Valószínűleg azért kapta a növény ezt a nevet, mert a fején pamutszerű, fehér szálak találhatók.) "Az índiók számára a Peyotl olyan, mint nekünk a bor. Összejönnek valahol a mezőn, s éjjel-nappal táncolnak, majd végül sírásba törnek ki. Azt mondják, hogy a könnyek a szemüket tisztítják, amivel azt akarják kifejezni, hogy ismét visszanyerik józan állapotukat."

"Akik eszik vagy isszák a Peyotl növényt, azokban vidám látomásokat vált ki. A kábulat három napig tart, azután eltűnik. A csicsimékek gyakran nyúlnak a növényhez, mert az erősíti, harcra alkalmasabbá teszi őket, csillapítja éhségüket és szomjukat, s talizmánként védi őket a veszélyektől."

A hallucinogének kis adagjaitól megnőtt az indiánok harci kedve, mert (írja Sahagún) ettől sebezhetetlennek vélték magukat, s azt hitték, hogy kilőtt nyilaik pontosan célba találnak. (Egyes történészek ezeknek az anyagoknak tulajdonítják, a többi között, azt a szívós ellenállást is, amelyet az indiánok a hódítók technikai fölényével szemben kifejtettek.)

Sahagún jelentése felkeltette II. Fülöp spanyol király kíváncsiságát, és 1570-ben elküldte udvari orvosát Don Francisco Hernandezt, hogy ott növényeket gyűjtsön, s tanulmányozza hatásukat, alkalmazásukat. Ő is beszámolt az índiók Peyotl fogyasztásáról. Jelentésében azt is megírta, hogy a növény fogyasztása, ill. annak hatására az índiók előre látják a jövőt. Arról is beszámolt, hogy Peyotl-ból készült péppel dörzsölik be az índiók a fájó végtagjaikat. (Páter Ortega, még az első hódítókkal érkezett szerzetes, talán ezért is nevezte a Peyotl-t "ördöggyökérnek").

Térjünk vissza Sahagún könyvéhez. Szerinte az azték vezérek nemcsak az agavé bor (a pulke) és az agavé pálinka (a tequila) túlzott fogyasztását büntették szigorúan, hanem a Peyotl és más hallucinogén hatású növények mértéktelen használatát is.

Sahagún leír egy beszédet, amit egy azték uralkodó tartott a nép előtt:

"Bárhol legyél is alattvaló, magad ne igyad e növényekből készített italokat. Ha betartod, nem fogsz erőszakos halállal kimúlni. De ne hidd, hogy otthonodban, titokban megteheted, mert a mi urunk ezt látni fogja és megbüntet érte. Ha mégis innál ilyen italokat, saját magad fogod felakasztani, vagy beleesel egy mély kútba. Ha meg kiderül, hogy ittál ilyen italt, törvény elé kerülsz, s ott halálra ítélnek, felakasztanak, megköveznek, vagy halálra korbácsolnak."

A szigor okát, magyarázatát Sahagún nem írta le, de minden bizonnyal azért voltak ennyire szigorúak ezek a rendelkezések, mert egy katonaállamban, mint amilyen az aztékoké is volt, nem engedhették meg a katonáknak, hogy önkényesen fogyasszanak kábítószereket... Sahagún, Hernandez és mások is igen értékes megfigyelésekre tettek szert, de hogy mennyire tudtak a dolgok mélyére hatolni, mennyire tudtak egy-egy növényt megismerni, az attól függött, milyen jelentőséget tulajdonítottak az índiók az adott növénynek, vagyis mennyire őrizték annak titkát…

Az ololiuquit vagy egyes daturaféleségeket például korántsem övezett olyan mélységes mély titok, mint a teotihuakan-t. Ez a magyarázata, hogy közel négy század telt el (az 1900-as évek közepéig !!!), míg erről a titokról teljesen fellebbent a fátyol, azaz pontosan megismerték az összes növényt, azok hatóanyagait és az általuk okozott tüneteket.

Az indiánok hite szerint a hallucinogéneket azért adták az istenek, hogy azok közvetítsenek az emberek és a természetfeletti erők között. A papok és a varázslók arra is használták ezeket a növényeket, hogy segítségükkel érintkezésbe lépjenek a halottakkal. Fontos döntés előtt a papok úgy folyamodtak az ololiuqui vagy a Peyotl használatához, mint valami csodaszerhez. Segítségükkel kerestek arra is választ, hogy egy eltűnt személy (pl. feleség) hol található meg. A sok hibás választ pedig azzal indokolták, hogy az előírt szertartást nem pontosan végezték el.

A drogok további alkalmazási területe a gyógyászat volt. A feltevések szerint már a korai időkben volt egy külön orvosi rend, amelynek tagjai figyelemre méltó ismeretekkel rendelkeztek e téren is. Egyaránt használták diagnosztikus és terápiás célokra őket. A diagnosztikus célon azt kell érteni, hogy a drog által előidézett révületben mondták meg, hogy mi baja a betegnek…

Gyógyítási célból pedig azért adták (pl. a Peyotl-t), hogy a beteg hangulatát javítsák, könnyebben szuggerálhassák vagy rávegyék a kor divatja szerinti undorító "gyógyszerek" bevételére.

Arról azonban a papok sohasem beszéltek, hogy mint már korábban elmondtuk, hogy milyen fontos szerepet játszott egyik-másik növény (s ezeknek ismeretét övezte a legmélyebb titok) a világ egyik legvéresebb, legtöbb emberáldozattal járó vallásának a kialakulásában. (Egyedül az utolsó azték uralkodó, II. Montezuma új palotájának felavatásakor húszezer embert áldoztak fel !) Önként felvetődik a kérdés, hogy nincs-e valami összefüggés az ilyen véres vallási szertartások és aközött, hogy az erős hallucinogén hatású növények a legnagyobb mennyiségben éppen ezen a területen találhatók ?

Meszkalin

Testvérének, Peyotl-nak Nonorugami, a Nap Atyja növény alakot adott. Így került a földre a varázskaktusz, hogy (a tarahumara indiánok hite szerint) segítse az embereket. A valóság persze minden bizonnyal sokkal prózaibb, a tarahumarák előbb véletlenül felfedezték a kaktusz megízlelése során a kábító hatását, s csak azután csináltak a kaktuszból félistent. Az índiók a gyökere felett levágták a kaktusz leveleit, megszárították, s apró darabokra vágták. Ebből készítették a kábító italt, amelytől vagy borzalmas vízióik támadtak, vagy nevetőgörcsöt kaptak. A mámor két-három napig is tartott, de már Sahagún leírta, hogy az ital fogyasztása után a legtöbb esetben hányás, hányinger is jelentkezett.

1888 körül kezdett az indián rezervátumokból az Egyesült Államok fehér lakosai között elterjedni a Peyotl hatóanyagának, a meszkalinnak a fogyasztása Lewin angol vegyész ez idő tájt járt az USA-ban, és itt kapott nagyobb mennyiségű növényt kémiai vizsgálatra 1894-ben már sikerült e kaktuszféleség speciális hatóanyagát, a meszkalint kristályos, vegytiszta formában elállítani.

Egy neves német farmakológus, Heffter önkísérletben bizonyosodott meg róla, hogy a Lewin által hozott kaktuszból készült kivonat nemcsak álmosító hatású, hanem érzékcsalódást, hallucinációkat is okoz. A titokzatos növény hatóanyagát 1934-ben mesterségesen is elállították.

Mind a természetes, mind a szintetikus meszkalin egész csekély adagja mintegy húsz óráig tartó hallucinációkat eredményez eufóriaszerű állapotban. A meszkalin-mámoros ember csukott szemmel fekszik, mégis színes képeket lát, elveszti tér és időérzékét, és hasonló lelkiállapotba kerül, mint amilyen a szkizofréniásoké. Ezek a jelenségek a szer bevételétől számított 1-2 óra múlva jelentkeznek csupán, előtte fejfájás, émelygés, szédülés, szívdobogás, nagyfokú verejtékezés észlelhető.

A meszkalin hatása alatt levő emberre jellemző, hogy megtartja emlékezőképességét és öntudatát. Kontaktust lehet vele létesíteni, bár nem szívesen, de válaszol a hozzá intézett kérdésekre. Azért nem szívesen, mert úgy érzi, ezzel megzavarják eufóriaszerű állapotát, jobban mondva az ahhoz csatlakozó hallucinációit. Többnyire vidám, de - igen gyakran minden ok és átmenet nélkül - kínzó, félelemmel teli érzések törnek a felszínre. Ezért mondta egy pszichiáter (igen találóan), hogy a meszkalin szellemeket láttat. A hallucinációk gyakran egymásba folynak. Így előfordul, hogy a kábult ember egyszerre látja egy mozgás kezdetét és végét. de azt nem, ami a kettő között van. A látási hallucinációk, amelyeket még a plaszticitás is jellemez, sötét helyiségben gyakoribbak, erőteljesebbek, mint világosban.

Érdekes és meg nem magyarázható tény, hogyha nem indián kap meszkalint, az ily módon kiváltott látási hallucinációk és emocionális élmények szorosan kapcsolódnak az indián valláshoz...(??!!) Passuth László ír le, Találkoztam esőistennel című könyvében egy igen érdekes történetet, mely kitűnően szemlélteti a természetes és a kémiai úton előállított hallucinogén anyagok közötti mindmáig megmagyarázhatatlan hatástani kapcsolatot:

"Másodszor is megnéztem ezt a kiállítást (a Mexikói Köztársaság 1962-ben, Rómában rendezett, a mexikói indián művészetet bemutató vándorkiállításról ír Passuth), akkor már a római egyetem pszicho-analitikai tanszékének professzorával, Emilio Servadió-val. Ő akkor egyes gombák és az LSD hallucinogén hatását tanulmányozta, gyógyítási célokra. A kísérletez akkor még eléggé az elején állt, s a professzor (orvosi segédlet mellett) önmagán is kipróbálta az eredetileg mexikói gombákból nyert, később szintetikus úton előállított szert, amelyről annyi szó esik. A professzor benyomásait az LSD-kísérlet alatt magnószalagi mondta. Amikor a kiállításnak ahhoz a részéhez értünk, melyben az indián kéziratok fakszimile példányait láthattuk, barátom megdöbbenten állapított meg, hogy ugyanezeket a színes, harcos figurákat látta révületében, mint amilyenek itt sokasodtak a hieroglifákon, anélkül, hogy valaha is foglalkozott volna azték maja írással, prekolumbián emlékekkel. Ugyanezt a benyomást egy másik barátom, Bercel Miklós is megerősítette, aki Kaliforniában nagy tekintélyű ideg és elmeprofesszor. Ő is látta (LSD-önkísérletében) ugyanezeket az azték figurákat, mint római kartársa."

Az előbbiekben említett Heffter német farmakológus meszkalinnal végzett önkísérletének eredményeiről így számolt be:

"A szer bevétele után lefeküdtem egy elsötétített szobában, és lehunytam a szememet. Körülbelül kél órával később, a sötétség ellenére, különös élességgel jelentek meg előttem színes minták, képek. Ezek leginkább a keleti szőnyegek tarka mintázatához hasonlítottak. A képek pillanatonként változtak, mint egy tűzijáték figurái. Majd változott a kép, a háttér elsötétült, s előtte színes vonalak bokra villant fel. Majd újra változott a kép, csodálatos szép vidéket láttam, a növények, az épületek a legtündöklőbb színekben pompáztak. Bármennyire szerettem volna is egy-egy pontra koncentrálni, nem sikerült, mert a víziók pillanatonként változtak. A képek megjelenését zörejek, majd zene kísérte. Amikor a hanghallucinációk megjelentek a képen, a zene ütemére mozgó emberek is feltűntek. A szép, színes képek helyét sötéten ragyogó háttér foglalta el, amely előtt violaszínű vastag, gyökérszerű vonalak vagy talán inkább (magam sem tudom pontosan meghatározni) vérrel telt erekhez hasonló rajzolatok jelentek meg. A képek jellege ismét változott, hatalmas termeket láttam, amelyek falait festmények ékesítették, csodálatos drágakövekkel díszített kandelábereket láttam. Minden a helyén volt, kivéve a tetőt, ez hol a kép alján, hol az oldalán helyezkedett el. Amikor az elmozdult tetőre néztem, mindig szédülés, hányinger fogott el. Abban a pillanatban, hogy a szememet kinyitottam, a látomások semmivé foszlottak, de ha lehunytam, újra megjelentek. Nagyon jellegzetesnek tartottam, hogy időérzékemet teljesen elvesztettem, egyetlen perc egész órának tűnt. Ez az állapot kb. négy órán át tartott."

Egy pszichiáter így számolt be önkísérletéről: "Egészen sajátos képviszonyok között láttam magamat teljes valómban. Egy heverőn feküdtem. Azután jött a semmi, egy teljesen üres tér, majd egy magányos szigeten voltam, felhőkbe burkolva. Úgy éreztem, nem hat rám a nehézségi erő. Majd a térben fantasztikus alakok tűntek fel a szemem előtt. Nagyon izgatott lettem, kicsit izzadtam, fáztam, és szinte állandóan csodálkoztam. Rettenetes feszültség vett erőt rajtam, úgy éreztem, hogy rám nehezedik minden dolgok lényege, a világegyetem összes gondja. Majd fantasztikus élmények bukkantak elő a semmiből. Mór stílusú épületek, kozmikus rendszerek és hasonló képek, amely mozogtak, közeledtek vagy távolodtak egymástól. Ez után minden ünnepélyesebbé vált, a kettős képek összeolvadtak, s ebben a pillanatban hirtelen kiszakadtam a csodálatos világból. Fogamat csikorgattam, kezem izzadt, szemem égett, úgy éreztem, testem minden izma elvált a testemtől. Egyre nyugtalanabb, kiegyensúlyozatlanabb lettem."

Egy vegyész így ír önkísérletéről:

"Töltőtollam hegye úgy tűnt számomra, mint egy keselyűnek a feje… A betűk egészen szemtelenül bámultak rám… Láttam egy kőoroszlán óriási lábát, éreztem talpa erejét és nyomását…"

A szép új világ és még annyi sok más híres regér íróját, Aldous Huxley-t a kíváncsiság hajtotta, hogy legalább néhány órára bepillanthasson abba a belső világba, amelyről a több mint száz évvel korábban, William Blake versei és jövendölései, megejtő érzékletességgel adtak hírt. De azért is (mint írta), mert mindig szegényesnek tartotta saját képzelőerejét. A szavak, még a legkifejezőbb költői szavak sem tudtak soha képeket felidézni a fejében. "Ha nagyon erőlködöm is csak valami halovány képet sikerül felidéznem a tegnap délután történtekből" - írja önmagáról. De mint a rajta végzett kísérletekről szóló tanulmányában kifejtette, az is érdekelte, hogy "noha már 70 éve foglalkoznak az orvosok a meszkalinnal, a rendelkezésre álló pszichológiai megfigyelések anyaga mégis meglehetősen ellentmondó". Majd így folytatja: "Kéznél voltam, meg kíváncsi is, így azután én lettem a tengerimalac. Az egyik napfényes reggelen lenyeltem néhány tized gramm meszkalint."

A kábítószer nem tárt fel előtte új világot: "A drog hatására végbement változás egyáltalán nem volt forradalminak nevezhető… Aranyló fények lassú táncára lettem figyelmes…, később szürke alakzatok tömege tárult elém, közepükbe sápadt, kékes színű gömbök nyomultak fel és merültek el valami szilárd közegben… Egyetlen emberi arcot vagy alakot sem láttam, de állatét sem. Nem láttam tájakat, mérhetetlen tereket, sem épületek varázsos megnövekedését és átváltozását, semmi olyasmit, amit drámainak vagy példátlannak lehetett volna mondani."

A kísérlet alatti beszélgetéseket hangszalagra vették, innen tudjuk, hogy az író mit felelt az orvosnak kérdéseire. Így pl. arra a kérdésre, hogy kellemesnek érzi-e, amit észlel, így felelt: "Se nem kellemes, se nem kellemetlen. Mindent olyannak látok, amilyen, legfeljebb a polcokon levő könyvek színe ragyog feltűnő élénkséggel." Térérzése nem volt számára tudatos. Ez volt a helyzet időérzékével is. "Mintha bőven volna belőle" válaszolta az orvos kérdésére. A pillanatról az volt a benyomása, hogy végtelenül hosszú ideig tart, s az "örök jelen egy állandóan változó apokalipszisből épül fel".

Huxley elmondotta még, hogy a meszkalin hatása alatt megromlott a tér és távolságérzékelése is. A tárgyakat két dimenzióban látta, tehát csak síkban. Perspektívaérzése olyanformán változott, mintha egy tájképet látott volna, ahol a festő a párhuzamos vonalak összetérítésével érzékelteti a térszerűséget. Így kelt a kép valóban térszerű, plasztikus hatást. A kábítószer hatása alatt a valóságnak csupán egyoldalú, eltorzult képét látta. Valamiféle kubista képet érzékelt a világból. Megváltozott a zenéhez fűződő élménye is. "És valaki bekapcsolta a lemezjátszót. Szívesen hallgattam… De az instrumentális zene most (szokatlan módon) hidegen hagyott. Ezért levették a zenekari muzsikát megszólaltató lemezt, és helyette egy madrigált tettek fel. A vokális zene, az emberi hangok hidat képeztek visszafelé, az emberek világába."

Az elmondottakból is kitűnik, hogy legyen egy hallucináció bármilyen tündökletes, szemet-fület elkápráztató, sohasem ér fel a művészet nyújtotta élménnyel, még kevésbé adhatja meg a játék és a valóság dinamikus egységét.


 

   

 

Kék Karácsony

 

 



 

 Lovagrendek

 

 
 

 

Ahová még érdemes benézni

 

 

 Kattints a képre a teljes mérethez!

 

bannerem

banner.jpg picture by AndreaBp86

 

bannerem

 

 

 

 

 

 

mesék,versek,képek 

 

 

  

 

 

 

  

 

 

VIDEÓK-KLIPPEK

 
 
mennyien vagyunk?
Indulás: 2006-02-26
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 

SZEREPJÁTÉK - Csatlakozz közénk és légy részese egy kalandnak - FRPG - Még nem késõ csatlakozni - SZEREPJÁTÉK    *****    VANESSA HUDGENS - A LEGNAPRAKÉSZEBB MAGYAR RAJONGÓI OLDALAD A TEHETSÉGES ÉNEKES-SZÍNÉSZNÕRÕL - VANESSA HUDGENS    *****    Ipari elektronkia szerviz, villamos kéziszerszám javitás, érintésvédelmi felülvizsgálat. elektronika-szerviz.gportal.hu    *****    Minden lány egy kicsikét királylány, minden Fiú kicsit hõs lovag. - FRPG    *****    | WATTPAD | Egy neves gimnázium, egy gazdag, arrogáns srác és egy ösztöndíjas lány nem mindennapi szerelme | WATTPAD |    *****    Szerepjáték – Csatlakozz közénk, és részese Te is a kalandoknak - FRPG    *****    Egy igazi hõs sem tudja magáról, hogy hõs. - Egy igazi hõs sem tudja magáról, hogy hõs.    *****    Nincs Új Poszt Cousin & Best Friend & A Lot More    *****    az új élet reményében, hajózz    *****    ANELIATH - varázslat és sárkányvér    *****    csillagütközés marcangolta nász    *****    Katt!Katt!Katt! Lépj be a galopp versenyparkunkba! Katt Katt!    *****    Új lovas szerepjáték! * Új lovas szerepjáték! * Lépj be a lovak csodálatos világába! Nevelj te is nálunk!    *****    ANELIATH - varázslat és sárkányvér- Te ki leszel ebben a csavaros Történetben? - SZEREPJÁTÉK    *****    Te ki leszel ebben a csavaros, mágiával, intrikával és hataloméhséggel fûszerezett olvasztótégelyben?    *****    Te ki leszel ebben a csavaros, mágiával, intrikával és hataloméhséggel fûszerezett olvasztótégelyben?    *****    Vörös sziluett az emlékvárban    *****    'cause I am only human    *****    az új élet reményében, hajózz    *****    Új lovas szerepjáték! * Új lovas szerepjáték! * Lépj be a lovak csodálatos világába! Nevelj te is nálunk!