Hogyan találjuk meg Őt?
Forrás:http://www.onmegvalositas.hu/lelekpar/lelek 2007.11.28. 17:44
A teremtés hajnalán, Isten szétszórta a lelkeket, hogy járják be a világot és tapasztaljanak. A lelkek életről életre születtek, nemtelen lények voltak, épp hogy megtapasztalták az Istentől elkülönülés fájdalmát.
Tudásuk és képességeik oly hatalmat adott a kezükbe, hogy már-már a Félistenek birodalmát fenyegették.
Bőszségüket és nagyravágyásukat megelégelte a Teremtő, és kettéválasztotta Őket: Férfivá és Nővé.
Az elkülönült lelkek lassan elsodródtak egymástól, később viszont hiába keresték már párjukat, nem lelték meg.
Születésről születésre szüntelen keresünk valamit, amit elvesztettünk. Keressük Lélekpárunkat és haza akarunk jutni Istenhez. Eme két, lelkünkből fakadó vágy hajt bele újabb párkapcsolatokba és nagyobb kihívásokba, de tudatosság híjján nem sok esély van a hazaérkezésre!Lélekpárod megtalálásának több módja is van:
- A legbiztosabb, ha elindulsz és megkeresed. Persze nem kívül a világban, össze-vissza kutakodva, hanem inkább Önmagadban - meglelve hiányzó másik feledet!
Lélekpárunk megtalálásához az - "Ahogy bent, úgy kint." - Univerzum törvényét használjuk fel. Ha valamit megtalálsz saját belső világodban, akkor azt be fogod vonzani a külvilágból is. Vagyis, ha megtalálod magadban nemiséged másik felét, akkor bevonzod a hozzád illő partnert a világból, méghozzá a legtökéletesebbet!
Életeink során számtalanszor kerülhetünk olyan helyzetbe, amikor szeretnénk a másikkal kapcsolatba kerülni, de ez nem jön össze, vagy nem annyi ideig, úgy ahogy arra vágytunk. Ilyenkor a vágy megmarad és átjön egy következő életre. Itt, ha van rá lehetőség, akkor újra összetalálkozik a két lélek és a belső kötődésből fakadóan próbálják megélni öntudatlanul a régmúlt vágyakat. Et a karmikus kapcsolatok alapja.
Gyakori működésképtelenségük oka az, hogy a vágy kialakulásának idején teljesen mások voltak a viszonyok, személyiségek, amelyek vonzódtak egymáshoz, és most már nem biztos, hogy feltámad ugyanaz az érzés. Viszont a belső kötőerők miatt a kapcsolatnak létre kell jönnie, ha akarjuk, ha nem! - Kivéve, ha megkeressük magunkban ezeket a kötődéseket és a tudat mély rétegében feloldjuk azokat. Férfi és Női ideálképeink kisgyermekkorunk óta alakulnak. Igen jelentős az ellentétes szülőtől átvett tulajdonság és kisugárzás minta aránya. Aztán hozzáadódik az idősebb fiútestvér, első szerelem, első párkapcsolat, első szexuális kapcsolat és a társadalmi ideál képe. Ezek az ideálok segítenek a párválasztás során a szelektálásban, de hatékonyságuk tragikus! Hiszen mi köze lenne egy ilyen másokból összegyúrt ideálnak ahhoz, hogy ki az akivel jól érzem magam? Ezeket a mintákat követve számtalan olyan kapcsolatról lemaradhatunk, amely elégedettséget és így boldogságot hozhatna az életünkbe.
Ezért a Lélekpár keresés során a bennünk levő Ideálokat minnél előbb meg kell ismerni, tudatosítani és végül elengedni, hogy illúzióba kergető hatásuk ne érvényesülhessen.
A lélek mikor beleszületik egy testbe, hozza magával annak az életnek a programját. Ez határozza meg sorsunkat egészen addig, míg tudatosságunkkal formálni nem kezdjük életünket. Gyermeki énünk még nem azonosítja magát egyik nemi szereppel sem, de a környezet tudatos és öntudatlan programozása már elindul. A szülők és mindenki aki érintkezik a gyermekkel, jeleket ad arra, hogy minek látja Őt, fiúnak vagy lánynak. Megerősíti azt a személyiségrészt, amilyen testtel született és így alakul ki az a téves önazonosságunk, hogy csak fiúk vagy csak lányok vagyunk!
Hiszen a testet lakó lélek éppúgy nevelhető, programozható lenne mindkét nemre, de a világ eldönti és bevési, hogy: A kisfiúk nem sírnak, a kislányok pedig nem verekednek!
Ezzel elveszítjük a kapcsolatot belső nemiségünk másik felével és ahogy évek múltán sem ismerjük meg, úgy nem találjuk meg Őt a külvilágban sem. Éppen ezért ennek megoldása belső elfeledett felünk feltárása, megtalálása!
|