|
A Kígyó Erő (Kundalini)
Kalypszo 2007.01.13. 20:25
A Kígyó Erő (Kundalini)
A Hatha Jóga végső célja: felébreszteni az emberben a gerincoszlopa tövében lakozó éltető erőt, lenne belőle összetekert-kígyó-alak, Kundalini. Ha Kundalini felébred, kényszeríteni kell őt, szálljon "fel" egy keskeny csatornán a gerincoszlopban, jusson át különböző kapukon és állomásokon, egészen az agy tetejéig, ott teljesítse be jelképes egyesülését Sívával, jegyesével. Akkor visszatérhet korábbi rejtekhelyére. Ha ez az egyesülés állandósul, a jógi szabad lesz, belép a legvégső szamádhijába.
A Kundalini kígyó felébredésének és mozgásának fiziológiai és jelképes jegye is van - az előbbi groteszkül gusztustalan, az utóbbi azonban szépséges és mély. Mindkettő abból az archetipikusan erotikus képzeletvilágból eredeztethető, amely a hinduk vallásos művészetét és az ajurvéda orvostudományát áthatja.
Kundalini kígyó "három és félszer összetekeredve" hever a gerinc tövében, szájával a szusumnát szopja. A szusumna a gerincoszlop legbensejében futó szűk csatorna, melyen át a kígyót felfele kell kényszeríteni.
A kígyó ébredése a korábbiakban leírt különféle lég-zárásos és zsigeri gimnasztikák valamelyikével, netán ezek kombinációjával érhető el. A legtöbb ilyen esetben lényeges az asvani mudra, a végbél záróizom ritmusos összehúzása és kiengedése. Ajánlott változat a yoni mudra, vagyis az összes testnyílás bezárása - füleket hüvelykujjal, a szemeket a mutatóujjal, orrlikakat a középső ujjal, a szájat a maradék ujjakkal, a végbélnyílást és a hímtagot a sarkakkal. Együtt jár mindez szellemi összpontosítással is, bizonyos mantrák ismételgetésével, invokációkkal. Az eredmény: a kígyó fuldokolni kezd, sziszegve ébred, "kiegyenesül, akár a bottal megütött hüllő". Annak érdekében, hogy gerinccsatorna-béli felemelkedését megkezdje, több percen át hasi légzés ajánlatos. Ezután különféle hasizom-összehúzási gyakorlatok következnek, méghozzá másfél órán át, velük mantrák mondása, hogy a kígyót ilyképp fokról fokra feljebb kényszerítsék a csatornában.
A kígyónak három "kapun" kell keresztülerőltetnie magát, továbbá hat csakrán, azaz központon. Ez a hat központ nagyon fontos az emberi testről vallott hindu felfogásban. Az első a gerinc tövénél lelhető, a második a nemi szervnél, a harmadik a köldök közelében, a negyedik a szív táján, az ötödik a torokén, a hatodik a két szemöldök közén; a hetedik, mely az agy legtetején van, külön kategóriát képez.
A csakrák (szó szerint: kerekek) mindegyikéhez egy-egy padma - lótuszlevél - kapcsolódik, változó számú virágszirommal. Míg a lentebbi régiókban a szirmok száma legföljebb tizenhat, az agy tetején ezerszirmú lótusz virul.
Valahányszor Kundalini egy-egy központon áthalad, annak lótusza, mely az imént még lefelé mutatott szirmaival, fölfelé fordul, a szirmok a magasba mutatnak. A virág, így mondják, "hűvös lesz"; figyelme a test alantabb régióinak késztetéseivel nem törődvén Isten székhelye felé irányul, ahol az egyesülésnek be kell következnie az életkígyóval. Kundalini gyötrelmes útja, melyet zsigerakrobatika és fuldoklás kísér mindvégig, a libidó szublimálásának egyik legősibb szimbóluma.
Lótusza mellett mindegyik központnak van egy-egy jelképes állata is, színe, férfiistensége, a hozzá fűződő saktival és invokáló mantrákkal egyetemben. Így függ össze a gerinctő csakrája Brahmával és Dákini istennővel, a sárga színnel és a négyszirmú lótusszal; állatjelképe az elefánt, invokáló mantrája a lam szótag. A hat központ legmagasabbika, a két szemöldök közén, az adzsna csakra nevet viseli. Adzsna jelentése: parancs.(18) Itt uralkodik Siva; jelképe a lingam (fallosz), ennek ábráját a saiviták a homlokukra festve hordják. Helyét a parancsközpontban mindig háromszög jelöli, benne a lingam, a félhold és egy pötty. Ennek a pöttynek számos jelképes jelentése van. A szanszkrit szó rá a bindu, vagyis pötty vagy csepp; de - emberi - mag is; s jelenti azt a "vesszőpöttyöt", az írásjelet is még, mely az om mantra m betűje felett található, s amitől az m megnyúlik, rezegni kezd, mint egy laza húr.
A szimbólumok itt jóformán összetorlódnak: a lingam és a mag, az Isten, a végtelen hiányt képviselő pont. Kundalini útja a hetedik csakránál ér véget a koponya koronája alatt - mint mondtuk, az ezerszirmú lótusznál. Itt következik be egyesülése Sivával, utána pedig a kígyó, "nem szűz leány már, hanem ifjú özvegy", visszatér lakozó helyére, a gerinc tövébe. Visszaútján a különféle központok lótuszai ismét lefelé fordulnak, az ott lakó istenek hálnak nőtársukkal (a saktikkal), ekképp minden központban új életerő támad.
Mindazonáltal: ha a jogi eléri a végső szamádhit, a kígyó tartós egységben marad meg Sivában ardhanarisvara formájában - félig férfi, félig nő isten -, a hindu szobrászat gyakran előforduló motívumának tanúságaképpen.
Az, hogy hol is az üreg, mely a bindut raktározza, kicsit ködös ügy; mondják olykor, hogy oda tehető a szemöldök-csakra
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
