|
Celia Fenn:A Föld Naplója, 2007, október 18.
Fohttp://www.shaumbra.wire.hu/modules.php?name=New 2007.11.05. 18:43
 Celia Fenn:A Föld Naplója, 2007, október 18. A belső gravitációs pont megváltozása... CELIA FENN: A FÖLD NAPLÓJA,
2007, október 18.
A belső gravitációs pont megváltozása: akkor amikor az elme nem találhatja meg a válaszokat, a szívnek kell beszélnie...
Íme, ismét haza érkeztem, Cape Town-ba, Dél Afrikába. Jó az, hogy ismét itthon vagyok és összekapcsolódom itteni barátaimmal! Európa csodálatos és nagyon szép volt őszi színeiben és örömet okozott számomra, hogy időt tölthettem a nagyszerű Fénymunkásokkal. Azonban jó, hogy ismét visszatérhettem ide, ahor ragyog a nap és melegek a tavaszi napok, a kertek meg zöldek. Késztetést éreztem arra, hogy megírjam ezt a cikket a Föld Naplójából, már Cape Townba érkezésem másnapján, mivel Mihály arkangyal aggodalmát fejezte ki az felett, hogy milyen nagyszámú személyt ragad magával a félelem és a válság, amint e változás felgyorsul, hogy így mondjuk. Az emberi lény működési központja a fejből a szívbe költözik át. Az elme nem képes többé helyt állni a változás nagymértékű sebességének és többé már nem biztosíthatja a biztonság érzését, mint akkor amikor a harmadik dimenzió struktúráiban élünk. Úgy tűnik, a szív ritmusa sokkal gyorsabb az elméjénél és még csak most tanuljuk hogyan stabilizáljuk az életritmusokat, hogy a szív energia áramlatában élhessünk anélkül, hogy az intenzitás miatt kifáradnánk. A szív idő áramlásában, minden érzelem és emóció sokkal intenzívebbnek tűnik, mivel nemcsak a szívben, hanem mentális és emocionális testeinkben is megtapasztaljuk.
Szeretnék két, most fontosnak tűnő dolgot megosztani veletek magunkról. Az első dolog a szinkronicitás volt. Új naplót kezdtem 2008-nak, amit ma reggel vásároltam és az első oldalon ez a Joseph Campbell idézet állt: "Készek kell lennünk arra, hogy lemondjunk arról az életről, amit magunknak megterveztünk, hogy megkaphassuk azt az életet ami ránk vár." Más szavakkal, fel kell szabadítanunk az elme által teremtett elvárásainkat és engedélyeznünk kell a szívnek és Felsőbb Énünknek, hogy elvezessen ahhoz az élethez, ami szívünk és lelkünk kívánsága. Az elmének fel kell szabadítania a kontrollt és meg kell engednie a szívnek és a léleknek, hogy az Új Föld súlypontjává váljon.
A második dolog egy álom, amit 2001-ben álmodtam, amikor elkezdtem channeleket készíteni az átalakulásról, Mihály Arkangyallal. Azt álmodtam, hogy egy úton megyek és egyszerre az út véget ért és nem volt semmi más csak üresség. Egy szikla szélén álltam és tudtam, hogyha tovább akarok menni, képesnek kell lennem repülni. Más szavakkal, Ember angyallá kell válnom. És repülni azt jelenti, hogy képes vagy a szívből élni, abban az Egység és Összekapcsolódás érzésben, ami az ötödik dimenzió lényege/eszenciája. Az út, a harmadik dimenzió lineáris idejét jelenti, majd következik egy ugrás az ismeretlenbe... Itt vagyunk mi most... Tanulunk repülni. Azonban, ahhoz, hogy ezt megtegyük, edzenünk kell "szárnyainkat" és "Szív izmainkat" és ne engedjük elménknek, hogy továbbra is a félelem illúziójával uralja életeinket. Mivel, a kreativitás és személyes erő eme új terében, amire energiánkat koncentráljuk, az lesz az, amit teremtünk. Tehát, ha a félelemre, dühre és depresszióra koncentrálunk, ezt fogjuk megteremteni.
Mihály Arkangyal tudatában van annak, hogy az intenzív változások mérete nagy nyomást gyakorolt rátok, mindenkire. Sajnos, ez egy "emberi" reakció a társadalmi fejlődés nyomásaira. El tudjátok fogadni, hogy Minden egy Isteni Rendben található és létezik egy Felsőbb Lény, aki irányítja e folyamatot? El tudjátok fogadni, hogy elértetek arra a pontra, amikor behatolhattok új súlypontotokba és el tudjátok fogadni erőtöket, valami új megteremtéséhez? Vagy magával ragad titeket a félelem és azt fogjátok hinni, hogy a dolgok elszabadultak az ellenőrzés alól? Velem ez körülbelül egy hónapja történt meg: éreztem, hogy kontroll nélkül keringek és minden túl gyorsan történik. Egyszerűen képtelen voltam lépst tartani! Rendben, felhagytam a próbálkozásokkal és engedtem, hogy az élet vezessen engem egy kicsit. Az eredmények nagyon érdekesek voltak. Éreztem, amint szívem megnyílik és érzéseim intenzívebbé és még nehezebben uralhatókká váltak, intenzitásuk miatt. Akkor, amikor a szív teljesen megnyílik, az élet nagyon intenzívvé és nagyon méllyé válik. Ezen a ponton drámákba eshetünk vagy átvehetjük az erőt, tudva azt, hogy amit teremtünk, tökéletesen rendben van számunkra. Egy új fajként jelenünk meg... A régi eszméivel vállvetve élünk. A régi fajt az elme uralta. Az új faj, a szívre összpontosít. Ez az új központ, egy globális társadalmat fog teremteni, mely a feltétel nélküli szeretetre alapoz. Ez meg fog érkezni. Hozzájárulhatunk, megtanulva azt, hogy szívünkben legyünk, megtanulva felszabadulni az elme félelmei alól és a szív szeretetével helyettesíteni ez.
Mialatt hazatértem, a repülőn láttam egy filmet, melynek címe: Evan, a Mindenható („Evan Almighty”). Ez egy komédia, melynek eléggé gyenge visszhangja volt, ezért nem voltam biztos benne, hogy megnézzem-e vagy sem. Elbűvölt engem a film üzenete! Egy férfiről van szó, aki "kilépett elméjéből", hogy kövesse szívét, vagy "amit a szívében lévő Isten mondott neki". Természetesen, egész élete összeomlott és mindenki bolondnak hitte őt, az állandóan végbemenő csodák ellenére. Röviden, azt mondták neki, hogy építsen egy bárkát, Noé történetének modern változataként. Azonban, Isten útmutatásai szerint, a "bárka" a véletlenszerűen elkövetett jótetteket jelenti („ark” = „acts of random kindness” - ford.megj.) és erre az alapra épülnek a változások az életében. Tehát, a szív fogja mutatni az utat és elkezdjük megtanulni véletlenszerű jótetteink kreatív erejét, az elme romboló ereje és félelem történetei helyett.
Tehát, a szív izmainak edzése azt jelenti, hogy figyelmünket a szívre koncentráljuk és elkezdjük meglátni, hol gyakorolhatunk véletlenszerű szeretet, jóság és öröm gesztusokat. Megnézzük hogyan szabadulhatunk meg az elme teremtéseitől(félelem, depresszió, szorongás, függőség, stb.) és hogyan haladhatunk a reális dolgok irányába:mély szeretet, mely az egész teremtés anyagát képezi. Azért, mert minket szeretetben teremtettek és szeretet vagyunk. Ez az ami reális, ezen az új helyen. Ha megszakíthatjuk azt ami nem reális, - arra koncentrálva helyette, ami reális, – elkezdjük felfogni az eszmét. Elkezdjük eltáncolni a táncot, mivel a film végén, az Istent játszó szereplő, kiadja a 11. parancsolatot: Minden ember táncolja el a táncot... mely magának az élet örömének és kreatív eszenciánknak ünneplése lesz. Táncoljatok...énekeljetek...írjatok...komponáljatok zenét..."járjátok a táncot" - bármilyen módon!
Ha szívetekben táncolni tudtok, egy új valóságot vagytok képesek teremteni. Közülünk mindenki tudja, hogyan táncoljon, csupán elfelejtettük, mivel oly hosszú időt töltöttünk a fejünkben, gondolkodva, hogy elfelejtettük hogyan mozogjunk, hogyan táncoljunk és létezzünk a teremtés szent spirálján, ahol semmi nem létezik, amitől félhetnénk, csupán a Létezés és Hála mély öröm tapasztalata, a Minden Ami Van iránt.
Tehát, a változásnak ezen idejében, bízzatok, szeressetek és nevessetek!!! Minden jó fog lenni! A Föld tudja, hogy mit csinál és egy Új Valóság felé vezet minket. Mindannyian hozzájárulhatunk, Fényünket ragyogtatva és Én Vagyok létezésünkkel. Minél több örömet és szeretet találunk önmagunkban, annál erősebben fog Fényünk ragyogni. Minél mélyebben alámerülnünk a félelembe, annál kevesebb Fényt fogunk kisugározni. Ez, egy nem túlságosan könnyű választás - épp most. Azonban mi, Fénymunkásokként, meghoztuk ezt a választást és eljött az idő, hogy ragyogtassuk Fényünket szeretetünk, örömünk és táncunk által!
Fordította: Korpos Magdi "
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
