Szelket
Kalypszo 2006.08.26. 17:42
Szelket
Szelket az első dinasztia idejétől ismert skorpióistennő. Gyógyító, védelmező és varázserővel rendelkező istennő, az evilágon és a túlvilágon egyaránt jelentős volt a szerepe. Míg a földi létben a mérgező csípésektől és harapásoktól óvta meg az embereket, addig a túlvilágon a halott védelmezője volt.

A Tutanhamon kanópuszszentélyét őrző, az istennőt ábrároló 90 cm magas aranyozott és festett fa szobor. 18. dinasztia (kb. i.e 1336 - 1327) |
Egyiptomi nevének teljes formája – Serket hetyt – azt jelenti „ő teszi lehetővé a toroknak, hogy lélegezzen” és feltehetőleg skorpió mivoltára utal, a skorpiócsípés végzetes lehet, és az istennő ahogy pusztítani képes, úgy gyógyíthat is.
A Piramisszövegekben Szelket egyedül és más istennők társaságában vigyázza az elhunyt uralkodót. Az 1375-ös mondás szerint „Anyám Ízisz, dajkám Nephtüsz… Neith mögöttem van és Szelket előttem van.” Ezekkel az istennőkkel együtt Szelket a négy védelmező istennők egyike, aki a koporsót, valamint a kanópusztartóládát és a kanópuszedényeket őrzi. Az ő feladata a sólyomfejű Quebehsenuef védelmezése volt. Az istennőnek túlvilági szerepe volt a legfontosabb, egyik mellékneve a a szépséges ház úrnője, mely a balzsamozási pavilonra utal.
Anyaistennő szerepét is betöltötte, ebben az esetben úgy nevezték „Szelket a nagy, isteni anya”. A skorpió a közel-kelet több régiójában is az anyaság szimbóluma volt. A Piramisszövegek 1427-es mondása szerint az istennő a király dajkája. Újbirodalmi jelenetekben, melyek a az isteni fogantatást (születést) örökítik meg, mint III. Amenhotepét a karnaki templomban, vagy mint Hasepszutét halotti templomában, Szelket és Neith jelen van Amon és a királynő nászágyánál. Hórusz születése előtt Íziszt hét skorpió vette körül az istennőt, melyek Szelkettől származtak, és amelyek nem csak védelmezték az istennőt, hanem meg is büntettek egy asszonyt, aki nem adott menedéket számára. Egyes szövegek szerint Szelket volt az anyja Nehebu-Kau kígyóistennek.
A középbirodalmi Két Út Könyve szerint az istennő a túlvilági út egy veszélyes fordulóját felügyeli.
Szelketet általában emberalakban ábrázolták, nőalakban, aki felkunkoródó farkú sporkiót visel a fején. Mint majdnem mindig – ahogy a skorpió hieroglifa esetében az istennő nevében és máshol – a teremtmény nincs teljes egészében megrajzolva, ennek mágikus oka van, az állat ártó hatásától tartva, fullánkja és gyakran lábai vagy karmai hiányoznak. |
Ez az általános ábrázolásmódja az istennőnek amikor túlvilági szerepében jelenik meg, de ebben a kontextusban ábrázolták még állati formában is, például ágaskodó kobraként, oroszlánként és természetesen skorpióként.
Isteni anyaként egy 21. dinaszia korabeli mágikus papiruszon női testtel, oroszlán és krokodil fejjel, kezében késekkel látható.
Az Óbirodalomból ismerünk skorpióamulettek, ezek azonban nem biztos, hogy az istennőt ábrázolják, hanem egyszerűen a természetben előforduló állatot, oltalmat remélve tőle. A Késői korból azonban ismerünk Szelket amuletteket, melyek az istennőt emberformájában örökítik meg. Későkori amulettek és ábrázolások, melyek skorpiót örökítenek meg női fejjel, Hathor koronával - szarvak, melyek a napkorongot fogják közre - feltehetőleg Szerketet ábrázolják, Ízisz istennő attribútumaival.
Kultuszának az első dinasztia óta van nyoma, amikor Merka halotti sztéléjén - Szakkara 3505-ös sír - tűnik fel, bár papjai inkább orvosvarázslók, mint templomszolgák voltak.
Szelket neve elsőfordul mágikus szövegekben, még akkor is, ha a skorpió csípés elleni védelmet inkább Ízisztől remélték az egyiptomiak. Számos mondás maradt ránk, melyekben Szelket nyújt védelmet mérgező marásokkal, csípésekkel szemben, vagy gyógyítja meg azokat. Az első dinasztia idejétől ismert "Szelket jogara" és az ötodik dinasztiától ismert "Szelket védelme" címek arra utalnak, hogy az istennő patrónusa volt azoknak, akik orvosvarázslóként tevékenykedtek.
|