|
Onurisz
Kalypszo 2006.08.26. 17:45
Onurisz
A Szépművészeti Múzeumban számos gyönyörű későkori bronzplasztika látható. Szívemhez különösen közel áll az Onurisz és Mehit istenpárt áprázoló szobor, mely egy ősi mítoszt idéz fel. Az oroszlánfejű Mehit azon istennők egyike, akit Ré szemével azonosítottak, s mint ilyen a Napisten oltalmazójának is tartották. Későkori templomok feliratai, illetve démotikus papiruszok őrizték meg számunkra a "Napszem mítoszt". E szerint a Nap szeme távoli tájakra vándorolt, és Ré egy ősi vadászistenséget, Onuriszt küldte a vad núbiai tájakon oroszlánként bolyongó "szemének" megkeresésére és visszahozatalára. Az istenség sikerrel járt, ahogy azt ókori egyiptomi neve is mutatja, melynek jelentése: "aki a távolit visszahozta". Ez a legenda megegyezik a Héliopoliszi istenség, Su történetével, az ő párja a szintén oroszlánfejű istennő Tefnut. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy Onuriszt gyakran azonosították Su-val, míg Mehitet, Tefnuttal.
Onurisz és Mehit istenpárt ábrázoló kompozíció, Szépművészeti Múzeum, Egyiptomi Gyűjtemény, XXV. vitrin.
Ide kattintva 1280x1024-es méretű képet tölthetsz le a szoborról.
Onurisz feltehetőleg déli eredetű istenség. A háború és a vadászat istene volt, már az óbirodalomban megjelent Egyiptomban. Mint hadistent, azonosították Montuval és Szopdettel. Onurisz gyakori jelzője a Ré fia, ebben a vonatkozásban Hórusz-szal is azonosították, és a Napisten ellenségeinek elpusztítójának tartották. Védelmező istenként tisztelték, úgy vélték, megvédi az embereket az ellesnségeiktől, gonosz lelkektől és járványoktól. A számára rendezett ünnepségek alkalmával álcsatákat játszottak el. Az Újbirodalomban népszerű volt, „Megmentő-nek” nevezték és az egyszerű emberek úgy hitték, hogy megszabadítja őket az élet nehéz terheitől. Népszerűségét az Újbirodalom után is megőrizte. A ptolemaiosz korban a görögök hadistenükkel Árész-szal azonosították. A római korban is megtartotta hadisteni szerepét, Tibériusz császár a Kom-Ombo-i templom egyik oszlopán Onurisz jellegzetes koronáját viseli.
Királyábrázolás Tibériusz uralkodásának korából, a Kom Ombói templom előudvarának egyik oszlopán.
Forrás: J. Baines - J. Málek - Az ókori Egyiptom atlasza
Az istenséget általában álló helyzetben ábrázolták, szakállal és rövid parókával, homlokán ureusz kígyóval, fején jellegzetes koronája kettő vagy négy tollból áll. Uszeh gallért és hosszú, bokáig érő kötényt visel, melynek mintázata madártollazatra emlékeztet. Jobb kezében lándzsát, vagy szigonyt tart, bal kezében pedig kötelet. A kötéllel és lándzsával való kapcsolata miatt is összefüggésbe hozzák Hórusz-szal, aki a "Hórusz és Széth" mítosz szerint ugyanezekkel az eszközökkel ölte meg ellenségét, a Víziló képében megjelenő Széth-et.
Kultusza eredetileg Abüdosz környékén volt. A későkorban a Deltában, Sebennütoszban volt a kultuszközpontja, ahol Shu egyik formájaként tisztelték. Áll itt egy templom, melyet Onurisz-Su-nak szenteltek, a neve Per-Su, azaz Su háza. Az építményt II. Nektanebo idejére (XXX. dinasztia, i.e. 360-343) datálják, de valószínűleg már I. Nektanebo uralkodása idején megkezdődött az építése. Onurisz tiszteletének nyoma azonban már korábbról is kimutatható a területen.
A későkori temetkezésekből gyakran kerültek elő Onurisz-t ábrázoló ezüst és bronz amulettek.
|
Onurisz gyakori jelzői hieroglif írással |
Átirat |
Fordítás |
|
|
sA ra |
Ré fia |
|
|
nb mabA |
A szigony ura |
Mehit núbiai eredetű istennő, Onurisz hitvese, osztozott kultuszában. Oroszlánfejű nőalakban ábrázolták, fején napkoronggal és ureusszal.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
