Egyiptomról
Kalypszo 2006.08.27. 08:05
Egyiptom földje
|
 |
Az ókori Egyiptom történetét a kezdetektől fogva két meghatározó tényező alakította: a zord sivatag és az életet adó Nílus. Az élet feltételei csak a folyó két oldalán húzódó keskeny sávban voltak adottak, így ott alakultak ki a legfontosabb politikai, vallási és szociális központok |
Földrajz |
 |
A korai Egyiptom két országrészre oszlott. Északon a Nílus-deltától a Földközi-tengerig terült el Alsó-Egyiptom, a vörös korona országa. A másik királyság, Felső-Egyiptom (magasabban fekvő területe miatt nevezték így) a Líbiai-sivatagtól délre húzódott, melynek szimbóluma a fehér korona volt. A dinasztikus kor kezdetén, az i. e. 4. évezredben a déli király, Ménész egyesítette a két országrészt, ezzel megalapítva az egységes Egyiptomot.
Az ókori Egyiptom ötezer éves történetében mindig volt egy megbízható tényező: a Nílus. Az emberek a kezdetektől fogva a folyópart mentén telepedtek le, mivel csak ott lehettek biztosak, hogy a föld az év egy bizonyos szakában az áradások következtében termékennyé válik. A sivatagot csak temetkezésre használták. A Nílus áradása minden évben tavasz végén kezdődött, ilyenkor a vízszint megemelkedett, és elöntötte a földeket. Az ár elvonultával, a víz termékeny fekete iszapot hagyott maga után, melyet azonnal művelés alá vettek. |
|