|
Műemlékek és templomok
Kalypszo 2006.08.27. 08:20
 Hatalmas vallási építmények....
Masztaba-sírok..
Benben kő és az obeliszk..
Templomok...Szfinxek...
Piramisok
|
 |
 |
|
|
| Piramisok |
|
|
Több mint 90 királyi piramis épült Egyiptomban, melyek története 1000 esztendőt ível át. A piramisok a masztaba-sírokból fejlődtek hatalmas halotti épületegyüttesekké az Óbirodalom idején. Az építők rendkívüli műszaki képességeit mutatja, hogy sok piramis több mint 4000 éven keresztül fennmaradt.
A Sznofru, majd fia Kheopsz és annak fia Kephrén által építtetett piramisok az Óbirodalom dinasztiáinak utolsó nyugvóhelyei. Építészeti szempontból a piramisok két csoportba oszthatók: lépcsős piramisok és valódi piramisok.
A korai lépcsős piramisok, így a 3. dinasztia idején élt Dzsószer épületegyüttese, amelyet főépítésze Imhotep tervezett Szakkarában, a masztaba-sírokból fejlődtek ki. A 4. dinasztia elején már sima az oldaluk: a dahsuri Vörös Piramis az első valódi piramis. A piramisok hatalmas halotti épületegyüttesekké fejlődtek, halotti templomokkal és völgytemplomokkal, a kettőt összekötő köves úttal, valamint kisebb mellékpiramisokkal. A legnagyobb piramisok Gizában találhatók, amelyeket Kheopsz fáraó építtetett a 4. dinasztia idején. |
| |
|
 | |
| Masztaba-sírok |
 |
|
A masztabák a legrégebbi sírok Egyiptomban. A szögletes, lapos tetejű masztaba-sírok a korai dinasztiák idején jelentek meg (i. e. 3500 körül), és mintegy 1500 évvel előzték meg a későbbi piramisokat. Masztabák még a piramisok idején is épültek, a nemesek egyszerűbb síremlékeként.
A masztaba szó az arab ülőpad jelentésű szóból származik, mivel a sírokat először feltáró régészek azok alakját a helyiek ülőpadjához hasonlították. Azt nem tudjuk, hogy az egyiptomiak annak idején hogyan nevezték a sírokat.
A mély temetési kamrákat fedő óriási halmok vályogtéglából, esetleg kőből készültek. A kamrákba hosszú aknákon keresztül lehetett lejutni.
A piramisok a masztabákból fejlődtek ki; az elmélet szerint Dzsószer szakkarai lépcsős piramisa is eredetileg masztaba volt, amelyre egymás után egyre kisebb halmokat építettek.
Egyiptomban masztabák ezrei találhatók, és sokukat magas színvonalú, gazdag falfestmények díszítik. A piramisokban látható festményekkel ellentétben, amelyek kizárólag az udvari élet jeleneteit ábrázolták, a masztabák díszítése képet ad a mindennapi életről is.
| Műemlékek és templomok |
 |
 |
|
|
| A Benben-kő és az obeliszkek |
|
 |
| Obeliszk a karnaki Amon-templom romjaival |
A szent benben kő a napimádat legősibb központjában, Héliopoliszban található, az ottani templomegyüttes részeként. A kő alakját más síroknál is alkalmazták, és egyesek szerint ennek mintájára születtek az obeliszkek és a piramisok, bár a jelentésével kapcsolatban eltérőek a vélemények.
Egyes tudósok szerint a kúpos benben kő az első földhalmot jelképezi, és csúcsa abba az irányba mutat, ahonnan az első napsugár érkezett Rétől. A kúpos alak a fáraó útját jelzi a mennybe, ahogyan a nap sugarain felemelkedik.
Mások szerint a kő valójában egy vasban gazdag meteorit volt, és az első isten, Atum magját jelképezte, aki a földet maszturbáció révén teremtette: a 'benben' szó jelentése 'közösülni'. Az obeliszkek piramis alakú csúcsának neve benbenet, és az oszloppal együtt nézve az obeliszkek jelképezhették Atum isteni falloszát és magját.
| |
|
 |
|
 |
 |
|
|
| Templomok |
|
 |
| A karnaki templom Nagy Hiposztül Csarnoka |
Az egyiptológusok szerint minden, ami nem sír, az templom. A templomok nemcsak az istenek és királyok tiszteletére épült vallási épületek voltak, hanem rendszerint több különleges feladatot is elláttak. Alkalmasak voltak ünnepségek megrendezésére, de akár közigazgatási központként, erődként vagy királyi menedékhelyként is használták őket.
Az egyiptológusok által 'isten házának' nevezett templomok álltak legközelebb a mai, istentisztelet célját szolgáló intézményekhez. Ilyenek voltak az egyetlen vagy több istennek épített nagy templomok, valamint a halott uralkodóknak (lényegében isteneknek) szentelt halotti templomok. Ezekben különböző szerepet betöltő emberek hatalmas serege imádta az isteneket és gondoskodott róluk. A mai templomoktól eltérően azonban ezek zárt épületegyüttesek voltak, nem a nép és az istenek kapcsolatát szolgálták.
A halotti templomok sokszor együtt találhatók a völgytemplomokkal, amelyek azonban csupán látványos kapuk, vallási funkció nélkül. Sok más különleges templom is épült Egyiptomban, például az elhunyt uralkodó lelkének otthont adó ká-templomok, a fáraók jubileumi ünnepségeinek céljára szolgáló szed-templomok, a naptemplomok és a koronázási templomok. Az évek során újabb és újabb templomokat emeltek, így alakultak ki a több funkciót szolgáló hatalmas együttesek. | |
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
