Hiedelmek...
Kalypszo 2006.08.27. 08:36
Egy olyan civilizáció esetében...
Mágia...
Orvoslás...
Amulettek....
Álmok...
|
|
 |
 |
 |
Mágia |
 |
Az ókori Egyiptomban úgy vélték, hogy a földet varázslással teremtették, tehát a mágia ősibb és hatalmasabb, mint az istenek.
Úgy tartották, hogy a mágikus erőt az istenek adták a királyoknak és papoknak. Voltak azonban gyakorlatias varázslók is, akik nem az élet és a halál kérdéseivel foglalkoztak, hanem inkább szerencsehozó varázslással, rovarirtással és szerelmi bájitalokkal.
A varázslóknak más gyakorlati szerepük is volt: védelmezték a szülő nőket; gondoskodtak arról, hogy a holtak a túlvilágon beszélhessenek, ehessenek és láthassanak, valamint betegeket gyógyítottak. A varázsigék elmondásának, lejegyzésének vagy ismételgetésének a hajnali és az esti félhomály kedvezett legjobban. Ilyenkor gyakran használtak mágikus kést vagy szobrocskákat is. Fontos kellék volt még a mágikus szám, a vér, a sperma, az olaj, növények, a fekete és a fehér szín | |
|
|
 |
 |
 |
Álmok |
 |
Az egyiptomiak úgy gondolták, hogy az álmokkal az istenek üzennek, és nagyon fontosnak tartották azokat. Voltak különleges papok – titkos dolgok tudói –, akik álomfejtéssel keresték kenyerüket, és templomokat emeltek az álmok értelmezésére.
Háromféle álmot ismertek: a jámbor álomot, amelyben valamely isten az odaadás jelét kérte; a látomásszerű álmot a jövőről, elrejtett tárgyakról vagy új gyógymódról; és a konkrét álmot, amely egyértelműen nyilatkozott, például arról, hogy hol van a legalkalmasabb sírhely az illető számára.
A legtöbb istennek volt álomtemploma, ide bárki bemehetett, és imádkozhatott azért, hogy egy kérdésére választ vagy a betegségére gyógyírt kapjon álmában. Az egyiptomi hiedelem szerint az álmokat az ellentétükkel kell értelmezni – a halállal kapcsolatos álom például születést jelent, a boldogság pedig bánatot.
| |
 |
 |
|