A Szfinx tekintete
2007.01.13. 21:22
Egyiptom vallása egyistenhitű. Akiket mi isteneknek vélünk, szimbólumai az emberi tudat különböző állomásainak. Hosszú időnek kellett eltelnie az emberiség történetében, hogy megfejtsék az egyiptomi írást: arra a tudati szintre kellett eljutni, amelyben születtek.
Egyiptom vallása egyistenhitű. Akiket mi isteneknek vélünk, szimbólumai az emberi tudat különböző állomásainak. Hosszú időnek kellett eltelnie az emberiség történetében, hogy megfejtsék az egyiptomi írást: arra a tudati szintre kellett eljutni, amelyben születtek. Barátnőm, Ági fogadott fia, Karcsi felhívott, tudom-e mit szeretne anyja névnapjára ajándékul. Ági délelőtt iskolában tanít, délután az Auchanban kristályokkal foglalkozik, nincs olyan igénye, amit ki ne elégíthetne egyszerűbben és olcsóbban, mint sokan mások. Őt is leginkább lebeszélném drága ajándékok vásárlásáról: vegye meg mindenki magának azt, amire szüksége van.
De hát mégiscsak kellett valamit mondanom Karcsinak, ha már hozzám fordult. - Szeretne elmenni Egyiptomba. - Rendben – felelte Karcsi, és mikor akartok menni? Úgy Jártam, mint Arany János, amikor Petőfi felajánlotta neki a barátságát. Nem elég a jutalom – írta – hát még a ráadás, „drága jobb kezed osztályosa vagyok”. Erről nem volt szó. Ámde, ha Karcsi azt mondja, hogy megyünk, akkor nincs vitának helye. Ágival nehezebb volt megbirkózni, hiszen őszerinte költőpénz is kell, azt pedig honnan teremtse elő. De itt már összekötöttem őket telefonon. - Mennyi kéne, hogy legyen? – kérdezte Karcsi. - Ne viccelj, legalább egy százas, kinek van arra pénze? – morgott a barátnőm. - Küldöm a százast és a foglalást Interneten a bankszámládra most rögtön – jött a válasz a túloldalról, s Karcsi megszakítva a vitát, letette a kagylót. Néhány perc múlva beléptem a bankfiókomba, és ott volt a két százas a számlámon, a levelezőmön pedig a foglalás. Hát vissza már nem küldjük, az biztos.
Húsvéti szünidőben tehát Egyiptomba utaztunk. Ági először is a Szfinxet akarta látni, azonnal befizettünk arra a kirándulásra is megérkezésünk után.
A szfinx A Szfinx a gízai fennsíkon faragott egyetlen szikla. Ezt a helyet az ősi halottas-könyvben Rosettau-nak nevezik. Az oroszlántestű, emberfejű világőr 80 méter hosszú, 13 méter széles, és 20 méter magas. A test kialakításakor hatalmas kőtömböket faragtak le belőle. Ez az ókor egyik rejtélyes alkotása, mely még ma is áll. A Szfinx oroszlántestével éppen az egyenlítő fölött 30 fokra a 30. keleti hosszúsági körön fekszik. Ez a Föld egyik leginkább diamágneses pontja. A földet itt és a 30. déli körön elektromágneses mező veszi körül.
Egy szabályos mértani hálózat körbeveszi a Földet. Egyenlő távolságú vonalakból áll, ezeken mozog az energia, amely a Földet életben tartja. Mátrixot alkotnak (Hartman vonalak), melyeknek számos neuralgikus pontja van. Természetes energetikai örvényeket hoznak létre, melyek képesek levitációt és súlytalanságot előidézni. A Bermuda háromszög, a Sárkány- és az Ördögháromszög elismert diamágneses pontok. A piramisok és néhány ország katonai bázisai ezeken a pontokon találhatók. Az örvényeken dimenzionális kapuk jönnek létre, melyek napéjegyenlőség idején naplementekor nyílnak ki és záródnak be.
Maat a napéjegyenlőség az egyensúly és igazság istennőjének kapuja volt. A Kheops piramist ennek a tudásnak alapján építették, hogy spirituális tudást generáljon. Itt megkapták a bolygó összesűrített energiáit, és nagyon magas rezgésszámot értek el,
A Szfinxet Abu-hol-nak nevezték, vörösre festették. IV. Tutmózisz az ie. 15. században ünnepelte kiásásának ünnepét. A szobor az idők kezdete óta áll ott. IV. Tutmózis álmában találkozott a Szfinxszel, aki megígérte neki, hogy fáraóvá teszi, ha kiszabadítja a nyakig érő homokból. Évezredekig állt homokban, többször elrendelték a megtisztítását, de aztán újból elhanyagolták. Az újkorban Napoleon rendelte el a kiásását. Feje kelet felé néz, évezredek óta szemléli a napfelkeltét napéjegyenlőség idején. 12 ezer évvel ezelőtt az Oroszlán csillagképet figyelte éjszakánként, ez megmagyarázhatja oroszlán formáját.
Atlantiszi bölcsesség Egyiptom első uralkodói Hórusz követői, megvilágosodottak voltak. Aztán következtek a Bölcsek 13 ezer éven át. Az Atlantiszi kor idején élt egy olyan civilizáció Egyiptomban, amely új ciklust indított el a megörökölt tudás segítségével.
A Szfinxet minden bizonnyal a Hórusz-szem iskola papjai készítették a dinasztiák előtti korszakban.
Újabb testet-öltések Az egyiptomi írások szerint sok életen keresztül kell értékelni döntéseink következményeit, megtaláljuk a tisztelet és a tolerancia útját, mely harmóniához vezet. A fejlődés több életen keresztül vezet a megvilágosodáshoz. 12 921 évvel ezelőtt jött az új kezdet. A Szfinx azt a bizonyosságot testesíti meg, hogy létezik magasabb rendű bölcsesség.
Bölcsesség-templomok A Szfinx-templomot közvetlenül a szfinx elé építették, a Völgy-templom a Nílusra nézett. A harmadik bölcsesség őrző az abidoszi Ozíris templom. Masszív kőtömbökből épültek két szimmetrikus bejárattal, fallal körül véve. A tömbök átlagos súlya 50 tonna. A tömbök nem egyformák, de milliméterre illenek a fölöttük lévő tömbhöz. A sarokköveket speciális módon faragták ki, hogy az épület energiája mindkét oldalra akadály nélkül eljuthasson. A sarok olyan összekötő elem, mely lehetővé teszi a folyadékok és energiák áramlását. A terasz tetejéről az egész tájat be lehet látni. A padlózat alabástromból készült. A tetőről jövő sugár éppen a szobrokra esett, mint a karnaki templomban is. Az özönvíz után kezdték használni a Hórusz-szem iskola papjainak szertartásaira. Napéjegyenlőség idején kihelyezték a templom teraszára az aranybárkát a napkelte és a szfinx szemsugarát összekötő vonalon. Itt tartottak ünnepségeket a szfinx szeme előtt, éjszaka pedig láthatóvá váltak az Oroszlán csillagai. (Ezeket sokáig Kefren fáraónak tulajdonították, de sokkal korábbiak. Kefren csak újjáépíttette őket.)
|