|
HÚSVÉTI SZOKÁSOK A HORVÁT TENGERPARTON
2007.04.04. 21:52
|
HÚSVÉTI SZOKÁSOK A HORVÁT TENGERPARTON
A legnagyobb keresztény ünnephez fűződő szokások gyökerei a kereszténység előtti időkbe nyúlnak vissza, amikor a tél szürkségének elmúltával az emberek a természet ébredését ünnepelték. Olvassa el történetünket a régi húsvéti szokásokról a tengreparton és a szigeteken, és töltse a húsvétot Horvátországban.
|
|
|
|
Kereplők
A nagyon régi szokások egyike a kereplők készítése: legjobban Közép-Dalmáciában és Konavleban terjedt el. A kereplők vidékről vidékre különböznek. Krk szigeten a következőképpen néznek ki: egy 30 centiméter hosszú és könyvespolcnyi szélességű deszkadarabra kis fémlemezeket kötnek. Ha a kereplőt felemelik és leeresztik, a deszkadarab szélen lógó fémlemezek erős hangot adnak. Más vidéken úgy készítettek kereplőt, hogy a deszkadarab végére kis kereket szereltek, amely fémfogakkal és ütőkkel volt öszzekapcsolva. A faluban járva az ilyen kereplők forgatása éles hangot adott.
Borivás
E szokást régi idők óta ápolták az emberek, de még a mai napig sem felejtették el. Ugyanis, mivel valamikor hittek abban, hogy a bor a testben vérré változik, továbbá erősíti és gyógyítja az embert, húsvétkor kívánatos volt minél több bort inni és ezáltal minél jobban megerősödni. Az ünnepi asztalon ezért bőven volt bor, és természetesen víz nélkül itták! Brač szigeten egyes feljegyzések szerint a háziasszonyok többek közt tőkehalat és káposztát készítettek - olyan ételeket, amelyek szomjúságot okoznak, azzal a szándékkal, hogy a vendégek és a háziak minél több bort ihassanak meg. Feljegyezték, hogy egy bizonyos brači férfi egy húsvéti ünnepségen több mint 10 liter bort ivott meg!
Ágfonás
Mivel az Adria partján nem voltak gyakoriak a pálmák, erre a célra leginkább olajágakat vagy rozmaring-ágacskákat, továbbá virágot használnak. Split város krónikái arról tanúskodnak, hogy valaha a város egyetlen pálmája egy bizonyos spliti lakos háza előtti kertben volt, és húsvétkor az emberek pálmaágakat keresve ott gyülekeztek. A bračiak viszont leleményesebb módon találták fel magukat: Vis szigetről, ahol a pálma gyakori növény, már jóval előbb hajóval a szigetükre szállították a pálmaágakat és elosztották őket a lakosok között. Az ágakat kereszttel vagy díszszalagokból és virágokból készült koszorúval díszítették. A koszorú készítésének képességét annyira becsülték, hogy egy feldíszített ágat az ünnepi húsvéti kenyérért és 20 színes tojásért is el lehetett cserélni. Korčula szigeten és ©ibenik környékén az olajfa-agácskákból fonatot csinálnak, az isztriaiak pedig keresztes koszorúba fonják őket.
Tojásfestés
A húsvéti tojások díszítésének többféle módja van, a legismertebb meleg, folyékony viasszal, egy különleges "íróeszköz" segítségével való festés. A festés után eltávolítják a kihűlt viaszt, és a helyükön megmaradnak a díszítések, amelyek között igazi művészi, filigrán alkotások is akadnak. A mesterséges festék megjelenéséig a tojásokat úgy festették, hogy a vízbe hagymahéjat, dióhéjat, gyökereket és füveket tettek, és együtt főzték őket. Hogy szép fényesek legyenek, a háziasszony még jól megdörzsölte őket zsíros ronggyal, mielőtt a kosárba helyezte volna őket. A díszítés másik, a kontinentális Horvátországban elterjedt módja abból állt, hogy a tojásokba késsel mintákat véstek, majd selyemmel és gyapjúfonállal díszítették. A harmadik ismert módszer hangyasavat alkalmazott, amellyel lemaratták a tojás héjáról a színt, így a tojás héjának eredeti színe adta a díszítést.
Dél-Horvátországban a hagyomány szerint a tojásokat pirosra festik és fehér csillag vagy rozetta alakú díszekkel ékesítik. Az ország más részein egyenes vonalú formákat, továbbá fenyőág, virág, kör alakú és csigavonal alakú díszeket festenek rájuk. Befejezésül, említsünk meg egy szokást, amely a húsvéti tojáshoz fűződik - az úgynevezett "tojásharcot". Mindenki elvesz egy tojást a kosárból és egymás között koccintanak egy-egy tojással: a győztes az lesz, akinél a tojás minél több "viadalban" ép marad. |
|
|
|
http://www.adriatica.net/
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
