|
Tojáspatkoló patkolókovács művész
2007.04.05. 14:51
Remekműveit őrzik a megajándékozott szerencsések
Kevermes
A Kevermesen élő Kőszegi Béla eredeti szakmája kovácsmester. A 66 esztendős férfit a sors sokfelé vitte, időnként az eredeti szakmájától is távolabb sodorta. De aki egyszer megtanulta a mesterség fortélyait, sohasem feledi. Így volt ezzel Kőszegi Béla is, aki nemcsak lovakat patkolt, hanem még tojást is. A rekordja: egy tojáson 52 patkó!
Itt a húsvét, amelynek egyik jelképe a tojás. Vannak, akik egyszínűre festik a locsolóknak járó jutalmat, mások szép mintákkal díszítik a tojásokat. Kőszegi Béla pedig megpatkolja a törékeny héjat! A mesterrel elsőként a lovak patkolásáról beszélgettünk.
— Az ötvenes években sokan menekültek a földtől, a mezőgazdasági munkák elől. Egyszer, amikor patkolni vittük a lovunkat Hevesi Ferenc kovácsmesterhez, megkérdeztem, kellene-e neki inas? A válasz igen volt, beálltam tehát a kovácsszakmát tanulni. Akkoriban hét inas volt a faluban, mindegyikünknek jutott munka. Ló még ma is akad szép számmal a faluban, patkolókovács azonban már nincs — mondta beszélgetésünk elején.
Kőszegi Béla 1960-ban Vácra került szülőfalujából. Dolgozott többek között lakatosként, egy lovardában patkolókovácsként, Sződligeten egy vasipari cégnél — utóbbinál a létszámleépítés áldozata lett. Ekkor, több mint 30 évnyi távollét után, feleségével úgy határoztak, hazajönnek Kevermesre.
— Megpróbáltam egy műhelyt nyitni itt, Kevermesen, de nem tudtam összeszedni a szükséges szerszámokat. Ezért a házakhoz jártam patkolni, itthon meg ekevasat éleztem, amíg az erőm bírta. Idén már nem dolgoztam, mert súlyosan megbetegedtem.
— Hány lovat patkolt meg életében?
— Nem tartottam számon, de nagyon sokat.
— Hogy jött képbe a tojáspatkolás?
— Akkoriban, a hatvanas években, a Dunai Cementgyárban dolgoztam. Beszélgetés közben egyik munkatársam szóba hozta a patkolást. Kérdezte: ,,Tojást tudsz-e patkolni?” Erre azt válaszoltam, ami az igazság: ,,Meg sem fordult még a fejemben”. Másnap hozott egy tojást és aprócska patkókat, megmutatta, hogyan kell csinálni. Hazamentem, kipróbáltam és sikerült — mesélte Kőszegi Béla, miközben kezei között éppen egy pici patkót formált.
— Nagyon sok tojást megpatkoltam, amiket rendre elkértek tőlem és sokáig őrizgették, egészen addig, amíg valamilyen baleset nem történt a tojásokkal, például takarítás közben. Általában nyolc—tíz patkóval díszítettem a tojásokat, de egyre összesen ötvenkettőt szegeltem fel. Olyan picik voltak a patkók, hogy alig lehetett kézbe venni... — tudtuk meg Kőszegi Bélától, aki azt is elárulta, a tojáspatkoláshoz az ügyesség mellé sok-sok türelem kell, aminek ő sohasem volt híján. Az is előfordult, hogy egymás után hét, félig megpatkolt tojás is összetört a munka során, de nem adta fel, nyolcadszor is nekifogott, és akkor sikerült...
Kovács Erika
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
