Minden nő Istennő
2007.01.13. 19:58
A tantrában minden nő istennő - A szerelem útja
Mi is az a tantra szex? – tettük fel a kérdést, és a válasz hedonista örömöket ígért. De ahogy kezdett megvilágosodni a kép, úgy gyűltek a kérdések tovább. Az olyasfélék, hogy tudunk-e élni a szexualitásunkkal, jól használjuk-e az isteni adományt, mi, nők tudjuk-e, milyen egy igazi nő, és egyáltalán képesek vagyunk-e őszintén egymás szemébe nézni.
Mert a tantra azzal kezdődik, hogy egymás szemébe nézünk, és összehangoljuk a lélegzetünket. Figyeljük, ahogy a levegő testből testbe áramlik. Ahogy egy ismeretlen erő összeköt bennünket. Nem akarunk a másiktól semmit, csak érezni őt és együtt lenni vele. Vajon hányszor adatik meg az életben az az érzés, hogy nem vagyunk egyedül, hogy a létezés megosztható élmény? Hány másodpercig tart az önfeledtség boldogító gyönyöre? Nem érezzük-e mindannyian, hogy oly sok a feladat, a teher, a kötelesség, és oly kevés az öröm, és hogy milyen jó volna letenni néha a súlyokat? De azért nem tesszük le! Miért? Mert letenni épp olyan nehéz, mint cipelni. Nélkülük meztelenek vagyunk. Átvitt értelemben is. Félünk, és inkább beköltözünk önmagunkba. Igaz, odabent szűkös a hely, de legalább akolmeleg van. A tantra azoknak való, akik ennél jóval többre vágynak, akiknek a gyönyörből, az élet igazán mély szépségeiből nagykanállal kell, akik vágynak a másik ember közelségére, és akik szeretnének megtapasztalni valami olyasmit, ami kívül esik a hétköznapokon.
Emlékeztet az ősi tudásra – A tanfolyamainkra több nő jön el, mint férfi – árulja el Tatár Anikó, a tantra egyetlen magyarországi mestere. – Ők általában hamarabb felismerik, ha baj van. Eljönnek hozzánk, mert szeretnék végre igazán nőnek érezni magukat, mert ez valahogy nem megy. Felborultak a szerepek, eltűntek a nők is, és a férfiak is. Mi abban segítünk, hogy ki-ki visszataláljon a saját útjára. A tantra emlékeztet az ősi tudásra, arra, hogyan kell átadni magunkat valaminek. Az önátadás azonban egyáltalán nem jelent kiszolgáltatottságot. A nő számára sem, hiszen itt mindig ő kezdeményez, ő dönt arról, mit lehet és mit nem, ellenére nem történhet semmi. A tantrában újra összefonódik szex és szerelem. Talán ez az egésznek a lényege. A puszta testi örömöket bárkivel átélhetjük. Megnyílni sem kell hozzá. A tantra egész mást ígér. Monogám kapcsolatra épít, amelyben a szeretetet, a szerelmet lehet megosztani valakivel a lehető legkiteljesedettebb formában. A nyugati kultúrában a szexualitás majdhogynem az ösztönök kiélését jelenti. A mindennapokban szokványos a meztelenség látványa, szinte nincs olyan újság, ahol ne próbálnának hatni az ösztöneinkre. Ugyanakkor kisgyermekkorunktól kezdve azt tanuljuk, hogy a nemiség valami állatias dolog, olyasmi, amit szégyellni, titkolni kell. Ezzel az ellentmondással az emberek többsége nem tud mit kezdeni. A vágyakat felgerjesztik, de nincsenek meg a kiélésükhöz vezető utak. A tantra szerint a szexuális egyesülés az ember egyesülése a világgal, a teremtő erővel, amelynek során maga is teremtő erővé válik. Az egyesülés energiáját arra használja, hogy egyensúlyt teremtsen az ember testében. Ilyenkor megszűnnek a gátlások és leomlik a fal, közös energiaáramlás alakul ki két ember között és ezáltal válik megtapasztalhatóvá az igazi orgazmus. A tantrában tehát a szex csupán eszköz és nem cél – ez az óriási különbség! Az emberi életben a szexualitás az egyik legerősebb energiaforrás, ennek a módszernek a segítségével megtanulhatjuk ezt az erőt mozgatni, és ez a tudás az egész életünkre befolyással lesz. Kinyílik a világ, finomabb dolgokat fogunk észrevenni, kiteljesedettebb életet fogunk élni, megtanulunk jelen lenni a pillanatban és élvezni annak minden ízét. A tantra alapgondolata, hogy nem a másiktól várjuk az átalakulást, az életünk megoldását, hanem önmagunktól, megtanít arra, hogyan kerüljünk egyensúlyba önmagunkkal. És ha sikerül elérnünk, hogy szeretjük és elfogadjuk saját magunkat, akkor a másikat is teljes szívvel tudjuk majd szeretni. A tantra a férfit felemeli a nőhöz ...
|